2019. november 9., szombat

A madáretetés fontos dolog

Mindig is szívügyem a madáretetés, és az itatós madárles sorsa. Már korábban is írtam, hogy beszereztük a megfelelő mennyiségű magot, diót és olyan táplálékot, amit szeretnek a tollas barátok és jó is nekik felkészülve a nehezebb időszakra.
Várom már a hidegebb téli napokat, amikor olyan fajok is jöhetnek, amik most még nem jelennek meg a madárlesnél. Most a november eleji összefoglalót láthatják a kedves Olvasóim.


Budakeszi arborétum (lassan elmúlik az ősz...)

Már egyszer voltunk itt, de a hely szépsége arra késztetett hogy amint lehetőség nyílik rá ismét ellátogassunk ide, most egyik barátom kísért el. Az arborétum közel is van, meg messze is Törökbálinthoz, a Telki út mentén található, ahol közel 30 hektáros terület látogatható a nagyközönségnek. Ahogy megérkeztünk mondanom sem kell, hogy izgatottan indultam az erdő mesés sűrűjébe. Sejtettem, hogy az indián nyárból már nem sok van hátra, meg kell becsülni az ilyen napokat. Örömöm kifejezhetetlen ilyenkor és keresem a témákat, mit érdemes lefotózni, megörökíteni a legszebb évszak utolsó pillanataiból...


Špilberk vára, Brno

Mint ígértem a következő poszt Špilberk váráról szól. Morvaországi legutóbbi barangolásunk során sokminden mellett a vár is mély nyomott hagyott bennem, ami szép őszi időben nem meglepő, mesés látvány a rengeteg lehullott falevél, romantikus hangulatot idéz a vár macsakakövein sétálni, a városra a kilátás egyszerűen mesés.

A Špilberk vár (németül: Spielberg) egy régi vár Brnóban, Dél-Morvaországban. Már a 13. század első felében elkezdték építtetni a Přemysl-királyok, és II. Ottokár cseh király uralkodása alatt lett kész. A 13. század közepe táján létrehozott királyi vár a 14. században morva őrgrófok székhelye lett, és később fokozatosan vált az Osztrák–Magyar Monarchia legszigorúbb börtöneként szolgáló hatalmas barokk erőddé, majd laktanyává. Ez a börtön mindig is része volt a Špilberk várnak.


Morvaországi barangolások - Brno

Még az ősz vége felé kollégáimmal egy egynapos kirándulásba mentünk Brno-ba. Egy utolsó igazi indián nyárt idéző napot élvezhettünk, amit sem eső, sem szél egyáltalán nem zavart meg, inkább sok-sok napsütés kísérte utunkat.

Több helyre is eljutottunk: a Csehszlovák Huszita Egyházba, majd a Szent Péter és Pál katedrális következett, Špilberk vára sem maradhatott ki, melynek őszi látványa teljesen elkápráztatott (erről egy külön posztban számolok majd be), legvégül a Szent Jakab templomot látogattuk meg a nap zárásául. Ismét egy kellemes, kalandokban gazdag kirándulásra emlékszünk utólag vissza már egy jól összeszokott csapattal.


2019. október 27., vasárnap

Itatós madárles őszi köntösben

Itt van a kedvenc évszakom az ősz. Ilyenkor a madárlesnél már nagy pörgés van, jönnek folyamatosan a madarak. A korai beszoktatás meghozta a gyümölcsét. Mivel nem a háznál van a leskunyhó, ezért nagyjából hetente tudok kijutni oda. Takarítgatni kell időnként a kunyhót, megvettük a magot is most már ideit, akkora zsákkal hogy januárig kitart. Őszi faleveleket tettünk az itatóba, így már jöhetnek is a kis kedvencek...
A posztban látható széncinege, csuszka, közép fakopáncs, szajkó, meggyvágó.



Martonvásár, Brunszvik Kastély

Hagyománynak tekinthető lassan, hogy évente ellátogatunk feleségemmel a Brunszvik-Kastélyba. Természetes, hogy vele szeretek utazni a legjobban, jó dolog együtt világot látni.
Egész évben mesés, de ilyenkor egyszerűen veri nálam legalábbis a többi park szépségét. Egy óra nem is elég körbe sétálni, inkább több idő kell rá. Úgy érzem néha, mintha valami mesevilágba érkeztem volna... Most egy olyan átmenetet figyelhettünk meg, ahogy az ősz egyre jobban megjelenik a természetben. Jártam már itt korábban, és ki tudja, talán jövőre is visszatérünk?




Tóparton, mohák, levelek...

Az idei ősz nagyon szép, egy szavunk sem lehet. Sokat kirándulunk, utazunk ilyenkor és hálásak vagyunk az úgynevezett indián nyárnak is, hogy ilyen hosszú és mesés idén. Ez a fotósorozat is a kirándulások során készült most októberben. Nagyon megfog a tó közelsége, a mohák, a levelek a vízben... Órákig el tudok játszadozni ilyenkor a fényképezőgéppel. Erről készült egy kis összeállítás ebben a posztban.



2019. október 22., kedd

Csilpcsalpfüzike a lesnél

Jó ideje volt, hogy a leskunyhónál ücsörögtem, öröm látni ilyenkor hogy ismét jönnek a madarak. A nyári zéró madárlesesezés után élvezettel hallgattam a cinkéket, mikor egyszercsak megjelent egy kis félénk madár, a csilpcsalpfüzike. Mivel viszonylag ritkán látható, gyorsan le is fotóztam őt. És külön öröm volt, hogy még fürdés is lett belőle, ezzel bővítve az itató tollas látogatóinak számát...


2019. október 20., vasárnap

Első őszi séta

Már véget ért az augusztusi-szeptemberi pihenés nálam fotózás és blogposzt írás szempontból, Ilyenkor azért izgatottan várom, hogy ismét elővegyem a már porosódó fényképezőgépet.
Végre most egyik barátommal is össze tudtunk hozni egy fotós szombatot (hasonlóan a régiekhez) amikor egy kiszemelt helyre elmentünk és megnéztük, lefotóztuk amit láttunk. Most az első őszi színek megörökítése volt a cél. Számomra egyik kedves helyemen a Kána-tónál tettük meg ezt a sétát. Így készült pár kép, melyet most kommentár nélkül osztok meg kedves Olvasóimmal.




Itatós madárles október közepe

Egyik legkedvesebb évszakom az ősz madarazás szempontjából is előnyös, hiszen itt már javában érdemes a nyáron elfeledett leskunyhóban ücsörögni, mert a kis tollas drágaságok is várják ám a mannát, azaz a madáreleséget. Feleségemmel már szeptember eleje óta kijárkálunk nagyjából heti rendszereséggel, ahogy időnk engedi.
Mivel most nem annyira esős időszak van, így a kannákat feltöltöttük vízzel, a dekorációt pedig már az őszi szezonra állítottuk be. Látogatókba nem panaszkodunk cinegék, közép és nagy fakopáncs, csilpcsalpfüzike, szajkó, vörösbegy, őszapó, meggyvágó rendszeres látogató nálunk. Mivel még elég jó idő van így fürdőzéssel sincs gond, öröm őket nézni lubickolás közben...



2019. október 19., szombat

Balaton a felejthetetlen....

Augusztusi-szeptemberi hónapokban szerencsére viszonylag sokat tudtunk a Balatonon pihenni feleségemmel. Még az októberi hónapban is eljutottunk egyszer, ezért külön szerencsésnek mondhatjuk magunkat. Egy esti séta különösen naplementével felejthetetlen emléket hagy maga után, ezt most sem hagytuk ki. Erről készült pár fotósorozat, melyet kommentár nélkül mutatok be kedves Olvasóimnak.



Őszi mese

Sokszor kezdtem már így bejegyzést, hogy egyszer volt, hol nem volt, de szerintem ezt most is hasonlóképp tehetem. Amikor jön a szeptember, október fotós naptáramban mindig figyelem, hogy mikor érdemes már a legszebb évszakot az őszt fotózni. A mostani nekem most nagyon bejön, csodálatos színvilágával, hangulatával. Ezért bemutatok pár fotót milyen képeket is csináltam az egyik legkedvencebb évszakomról pár hete....



2019. október 13., vasárnap

Itatós madárles felkészítése az őszi, téli szezonra

Nyáron július-augusztusban az itatós madárlesnek nincsenek igazán látogatói. Most június végéig szerencsére elég sokat lehettünk kint a leskunyhóban a júliust-augusztust inkább pihenéssel töltöttük feleségemmel. Néha persze ki kellett ugrani megnézni, hogy minden rendben van-e, de igazából ősztől indul be a következő szezon. Mondanom sem kell, hogy nyár végén már alig várom, hogy ismét mehessek kedvenc leskunyhómba. 
Már szeptember elején kimentünk kicsit rendet rakni. Kipucoltuk a medencét, kitakarítottunk mindent. Most teljesen tudatosan rendeztünk úgy, hogy mire eljön az ideje a tollas barátok is felfigyeljenek a változásra...






2019. október 8., kedd

Vaddisznók Révfülöpön

Édesapám sokat van lent a telkünkön Révfülöpön és bizony nem csak rémhírek, hogy egyre több vaddisznót látni a nyaralóövezetben, mivel rendesen elszaporodtak, hanem valóság. Fotózás szempontjából jó, de a nyaralók, ott lakók  már nem örülnek neki annyira. Régen gyerekkoromban csak esténként lehetett őket az autóból látni, ahogy áthaladnak a víz felé este 10-11 körül, most viszont már akár fényes nappal is megjelenhetnek a kertben, alig egy hónapja még a kismalacokkal is...



2019. október 6., vasárnap

Lednice híres minaretjének története - avagy Európa legnagyobb minaretje

Utazásunk utolsó állomása aznap egy igazi minaret volt, szintén nagy kíváncsisággal vártuk feleségemmel.

A minaret vagy a „török torony” a Lednice kastély kertjében található. Ezt a vonzó tornyot I. Alois József herceg építtette Josef Hardtmuth építész tervei alapján a 18. és 19. század fordulóján. Ez a karakter kivételes konstrukciója Európában, közel 60 méter magas - így a földrész egyik legmagasabb minaretje. 

A Lednice minaret fontos turisztikai látványosság és a mór építészet egyedi példája Csehországban.


2019. október 5., szombat

Mesekastélyok Morvaországban II. - Lednice

Lednice felé vettük utunkat, a következő mese kastélyhoz. Ha ide utazunk jó, hogy ez egy álomszerű hely meseszép parkkal. Ha fáradtak vagyunk is, a park részét nehagyjuk ki. Érdemes tenni egy sétát. 
Csehország keleti részében, Dél-Morvaországban található mintegy 300 négyzetkilométeren a Lednice-Valtice kultúrtáj, az Európa kertjeként is tisztelt óriási angolpark és természetvédelmi övezet, melynek legszebb és legkedveltebb helye, a Liechtenstein grófok csodálatos mesepalotája, a Lednicei kastély. Az Unesco világörökségi listán is szereplő látványos, neogótikus épület a régió legnépszerűbb turisztikai célpontja.




Mesekastélyok Morvaországban I. - Valtice

Mostanában feleségemmel megszerettük az egynapos utazásokat. Mondjuk van egy kevésbé előnyős velejárója: korai keléssel jár és viszonylag késő este ér haza az ember, de valamit valamiért - cserébe nagyon sok szép látnivalót láthatunk.
Ez most sem volt másképp. Korábban azt hittem, hogy csak a II. Lajos mesekastélyai nyújtanak ilyen csodát, de nem, máshol is vannak ilyen építmények, mesekastélyok, melyek a múlt egy részét őrzik magukban. 
A Világörökség részét képező Lednice-Valtice-i Kultúrtáj második legnépszerűbb kastélya, a monumentális barokk stílusú valticei kastély volt a Liechtenstein hercegek téli rezidenciája.
Erről az utazásunkról állítottam össze egy kisebb beszámolót Olvasóimnak.



2019. augusztus 6., kedd

Rózsák és kardvirágok kertjében

Alig múlik el olyan hónap, hogy ne számolnék be kertünk szépségeiről. Sok munka van velük, de a virágok meghálálják azt a gondoskodást, amit feleségemmel adunk nekik. Ugye mondanom sem kell, hogy a madarak mellett őket szeretem a legjobban fotózni. Nem szaladnak el, esetleg egy nagyobb szél zavarhatja meg a képek készítését. Mindig "bújom" az internetet, hogy mit érdemes még ültetni a sziklakertben, mi az amit érdemes fejleszteni...
A kerti szépségekből állítottam össze egy posztba valót kedves Olvasóimnak, most kommentár nélkül...
Ami látható: rózsák, kardvirágok minden mennyiségben, méz virág, tavirózsa, óriás szitakötő....





2019. július 30., kedd

Séta a mólón...

A révfülöpi móló mindig ad meglepetéseket egy séta során. Van hogy gyönyörűek a rózsák, van hogy egész közelről kócsagot láthatok, gyönyörű naplementét láthatunk... egyszerűen lenyűgöző hely. Most inkább a madarak voltak a főszereplők - öröm volt nézni a fecskéket, hattyúkat, tőkés réce porontyokat. Ezt a helyet mindig és mindig újból meglátogatjuk feleségemmel...
Erről a gyűjtöttem össze most pár fotót kedves Olvasóimnak. 

Csipet-csapat hattyúgyerek csapat...

2019. július 29., hétfő

Balatoni naplemente

Van valami különlegesség a balatoni naplementében. Miközben a látványát csodáljuk elhatalmasodik rajtunk egy egyfajta nyugalom, meghittség, és boldogság. És ha Révfülöpön jár az ember július és augusztus környékén egy balatoni naplemente túrát nem szabad kihagyni. Feleségemmel már hagyománynak mondható, hogy évente egyszer elmegyünk egy ilyen túrára. Most júliusban sem volt ez másképp...
Csodáljuk meg hát e mesés helyet naplementével néhány fotó erejéig kedves Olvasóim most kommentár nélkül!




Pozsony, Szent Márton-dóm

Ha már Szlovákiában vagyunk, kihagyhatatlan Pozsony. Mivel visszaindulásig volt egy kis időnk, ezért a Szent Márton-dómot néztük meg a nap zárásául. 

Pozsony városának legjelentősebb szakrális jellegű építményeként áll a szlovák főváros legnagyobb, legjelentősebb és legdíszesebb gótikus temploma, a Szent Márton-dóm. Koronázó templomként is számon tartják, 11 magyar királyt koronáztak meg falai között, a nemzeti műemléket több világszerte ismert művész munkája díszíti.... Koronázó templomnak is nevezik, mert 11 magyar királyt és 8 királynét/királynőt koronáztak itt. A Dóm mai kinézetét az 1878-as átépítés után nyerte.  Ezzel egyidőben készültek Carl Geyling bécsi műhelyében az ablakok.




2019. július 24., szerda

Szlovákiai vártúrák II. - Dévény vára

Vártúránk folytatódott, következő úti cél Dévény vára volt. Itt már a hőség egyre inkább elviselhetetlenebb volt, 32-35 fokot is mértünk, a nap nagyon magasan volt az égbolton. De még az előző látnivalókat szinte még fel sem dolgozva, újult erővel vágtunk neki a mostani vár megmászásának. Azért is bizakodva haladtam előre, mert egy ilyen helyről remek tájképeket is lehet készíteni (Szlovákia leírhatatlanul gyönyörű), no meg a napi 10.000 lépés célkitűzésnek is eleget kell tenni...




2019. július 23., kedd

Szlovákiai vártúrák I. - Vöröskő vára

Feleségemnek - ahogy mondani szokták mindig az asszonynak van igaza - támadt egy fantasztikus ötlete, menjünk el egy napra szlovákiába és amit tudunk nézzünk meg, most legalábbis vár témában. Merész egy ötlet ez nyáron, nagy melegben, de gondoltam nosza - útra magyar. Mivel ez a blog nem csak természetfotózásról szól, hanem utazásainkról is kíváncsian vágtunk neki az útnak. Mindig is érdekelt a régmúlt, a történelem - ha az út végére el is fáradunk, de nagyon sok látnivalóban lesz részünk, mi így gondoltuk. És Szlovákia nincs olyan messze, elég hamar eljut oda a barangoló.
Ahhoz, hogy ezt a tervet végre hajtsuk hajnalban még sötétben kellett felkelni, Első állomásunk a Vöröskő vára volt,  Hrad Červený Kameň szlovákul.


2019. július 5., péntek

Apaji csavargások

Nem minden évben jutok el Apajra, egyik kedvenc madaras megfigyelő helyemre. Ide nyáron érdemes menni, de ez az évszak úgy mint a többi hamar elmegy, kettőt pislog az ember és már ősz van... Sok élményt szereztem itt vagy egyedül, vagy barátokkal, nincs olyan kirándulás, hogy ne jönne vissza fotók nélkül az ember. Egyszerűen feldobja a fotóst, ha ennyire közelről látja a természet közelségét. Összeállítottam jó néhány kedvenc fotót, remélve hogy aki olvassa a blogot egyszer kedvet kap egy jó kis kiránduláshoz Apajon és környékén...

Ennél nincs is szebb látvány...

2019. június 29., szombat

Június a kertben

Már jó két éve Törökbálinton lakunk feleségemmel és egyáltalán nem bántuk meg, hogy elköltöztünk Budapestről. Kis kertünket folyamatosan ápoljuk, fejlesztjük - sok teendő van vele. Egy kellemes nyári estén nagyon jó kiülni ide és hallgatni a madarakat, vagy figyelni ahogy a tóban fürdenek kedvenceink. A rózsák gyönyörűek idén, érik már a levendula... Egyszerűen mesés. 
Járjuk hát körbe e csodát, hacsak virtuálisan is kedves Olvasóim! 

Hogy jutok fel oda? - Csiga

2019. június 23., vasárnap

A pipacsok földjén

Tihanyból hazafelé menet Aszófőnél egy hatalmas pipacsmezőt vettünk észre a kocsiból. Persze azonnal satufék, ezt nem szabad kihagyni. A tájfotózás, mint sokszor írtam amúgyis nagy-nagy kedvencem, így nem hagyhattam ki ezt sem. A téma feleségemnek is megtetszett, így egy jó negyed órát eltöltöttünk itt... Készült is pár fotó, ahogyan mi láttuk ezt a gyönyörű helyet....



A levendulák és ürgék földjén - Tihany

Idén nem sokat kirándultunk idáig, valahogy a fotózás is egy picit háttérbe szorult. De ahogy jött a nyár, végre jó idő van alig vártuk feleségemmel, hogy ha csak pár napot is - de végre leutazhassunk a Balatonra. És persze ilyenkor kihagyhatatlan, hogy egy évben legalább egyszer ne menjünk el Tihanyba. Ez az a hely, ami mindenkinek nyomott hagy életében (igazi bakancslistás) - jó a sokaságban lubickulóknak , és a "bozótban" ugrálóknak is. Nos, mi mindkettőből kivettük most is a részünket. Először mindig a városi forgatagban vegyülünk el, majd utunkat vesszük a természet felé, ami sosem maradhat ki barangolásaink során...

Kihagyhatatlan hely, szinte minden évben visszatérünk...



2019. június 16., vasárnap

Révfülöp, a nagy kedvenc

Mindenkinek megvan az a kedvenc üdülő és kiránduló helye, ahová ha egyszer elmegy, akkor oda többször is visszatér. Feleségemmel teljes mértékben egyetértünk abban, hogy ezek közül az egyik Révfülöp részünkről. Gyerekkoromban nagyon sokat nyaraltam itt - nyáron kihagyhatatlan élmény a Balatonban fürödni, a lángos az egyik legfinomabb itt az északi parton, és a madár és állatvilága sem utolsó. Mivel idén most volt az első igazi nyári hétvége, és az első utazásunk is - így értelemszerű volt, hogy hová fogunk menni kikapcsolódni. Most a fotóstáska is nálam volt, így készült pár hangulatkép is erről a csodás helyről...

Révfülöp, a nagy kedvenc...


2019. június 7., péntek

Szürke gém

Kis időre ismét vízparton sétálhattam, egyik kedvenc horgásztónál, így találkozhattam legkedvesebb madarammal a szürke gémmel. Most az eddigiekhez képest egész sokáig hagyta magát, hogy fotózzam, nagyon türelmes volt, vagy inkább a zsákmány megszerzésével volt elfoglalva. Így sikerült egy kis fotósorozatot csinálnom róla. A nyár már egyre jobban éreztette magát sétálás közben, de ez így van rendjén ebben a hónapban. Akartam más témát is lencsevégre kapni, de most nem sikerült. Így is kellemes kikapcsolódás volt...







2019. június 1., szombat

Megérkezett a nyári meleg

Június elsejével úgy tűnik végre tényleg itt a nyár, amire az elmúlt hetekben már nagyon vártam. Mostani leskunyhós kiruccanásomhoz fotóstársam is elkisért. Még mindig örömmel konstatáltuk, hogy jönnek a tollas barátok, de már érezhető a nyár lightosabb feelingje, bizony sokszor fél órák telnek el esemény nélkül. De a kitartás meghozza gyümölcsét és ha jön látogató, elővesszük a fényképezőgépet és fotózunk... Ez ma sem volt másképp.

Egy szép balkáni gerle és tükörképe